A közösségi lottózással kapcsolatosan több téveszme is kering, ráadásul vannak társaságok, akik tudatosan félrevezető módon csalogatják az embereket, ezért érdemes kicsit jobban körüljárni a témát. A közösségi lottózás arról szól, hogy egyénenként ugyanannyi ráfordított pénzért egy közösség több szelvényt vásárol, így nagyobb eséllyel lehet találatuk, de az igazságos osztozkodás miatt a résztvevők nyereménye is kisebb lesz egy esetleges találat esetén. Fontos leszögezni, hogy matematikai értelemben az egységnyi költségre eső várható nyeremény ettől nem változik és a játék továbbra is negatív várható értékű. A várható érték persze nem mond sokat a játékról, hiszen aki lottózik, azt általában a főnyeremény motiválja.
Máris felmerül a kérdés, hogy a közösségi lottózással nem veszítjük-e el a játék lényegét, hiszen lemondunk a főnyeremény lehetőségéről és beérjük kevesebbel is. Logikusnak tűnik, hogy az irdatlan nagy főnyeremény helyett kevesebbel is megelégszünk, ha ezzel megnöveljük az esélyeinket. Ilyen nagy pénznyereménynél nem is annyira a konkrét összeg számít, hanem az, hogy mennyire változtatja meg az életünket a nyeremény, márpedig egy átlagember számára a főnyeremény fele is szinte ugyanakkora hatással lenne, mint a teljes nyeremény, így inkább érdemes a felére hajtani kétszer akkora eséllyel. Vagyis nem a pénzt, hanem annak a szubjektív hasznosságát érdemes nézni számunkra. Igen ám, de ha kisebb összeget szeretnénk nyerni nagyobb valószínűséggel, akkor lehet, hogy nem a lottó a megfelelő játék a számunkra.
Minden szerencsejáték arról szól, hogy valamekkora összeget nélkülözni tudunk és azt feláldozzuk egy nagyobb nyeremény reményében. A tőzsde is hasonlóan működik, aki nagyobb összeget kockáztat, az nagyobb nyereségre tehet szert, és persze többet is veszíthet. A közösségi lottózással lényegében a kockázatot csökkenthetjük az egyéni lottózáshoz képest. Lehetséges azonban, hogy más módon esetleg azonos mennyiségű pénz ráfordításával nagyobb valószínűséggel érhetnénk el ugyanakkora nyereményt. A nagyobb nyerési eséllyel kecsegtető, de a lottó főnyereményekhez képest általában kisebb nyereményeket ajánló szerencsejátékok tipikus példái a sorsjegyek.
Nézzünk egy példát. A legnagyobb főnyereménnyel kecsegtető sorsjegy ára 1000 forint, 50 millió a főnyeremény, amelynek az esélye 1:2500000-höz, vagyis két és fél millió sorsjegy között egy ilyen van. Ez a pénznyeremény már azon a határon van, amire mondhatjuk, hogy megváltoztatja egy átlagember életét, így érdemes összehasonlítanunk a közösségi lottóval. Tegyük fel, hogy egy ilyen sorsjegy árának megfelelő pénzösszeggel beszállunk egy olyan közösségi lottózásba, ahol a részesedésünk pont 50 millió lenne a főnyereményből. Nem mindegy persze hogy mikor játszunk, mert a lottón halmozódik a nyeremény. Ha a cikk írásakor érvényes több mint két és fél milliárdos hatalmas főnyereménnyel számolunk, akkor 233 szelvénnyel játszhatna a közösség, hogy ránk 50 millió jusson a főnyereményből, feltéve, hogy mással nem kell osztozkodni, vagyis csak egy telitalálatos lenne. Ilyen sok szelvénnyel 13-szor nagyobb lenne az esélyünk a telitalálatra, mint sorsjeggyel az ugyanakkora összegű főnyereményre. Ha azonban egy halmozódás nélküli tipikus ötöslottó főnyereménnyel számolunk, ami körülbelül 80 millió forint, akkor már a sorsjegy lesz a kedvezőbb, mert a közösségi lottóra csupán 1:6200000 a főnyeremény találati aránya.
A fentiek alapján világos, hogy a közösségi lottózás csak akkor előnyös például a sorsjegyekhez képest, amikor már régóta halmozódik a nyeremény. Továbbá csak úgy érdemes játszani, hogy a főnyereményből ránk eső rész nagysága még mindig akkora legyen, ami az életünket jelentősen befolyásolja, ez pedig csak régóta halmozott több milliárdos főnyeremények esetén teljesül úgy, hogy közben a találati valószínűséget is jelentősen tudjuk növelni. Tehát a közösségi lottózás relatíve jobb lehet az egyéninél, de a sorsjegyekhez képest nézve csak akkor éri meg, amikor régóta halmozott milliárdos nyeremény van kilátásban.
Akik a közösségi lottót hirdetik, azok általában arra bíztatnak, hogy hosszú távon megéri a közösségi lottózás, ami tehát több szempontból sem igaz. Olyant is lehet például olvasni, hogy már viszonylag alacsony létszám mellett is folyamatos, heti bevétel biztosított, csak elfelejtik hozzátenni, hogy a kiadás átlagosan jóval nagyobb, mint a bevétel, vagyis hosszú távon nem éri meg, mert ugyanúgy negatív a várható érték, mint egyébként. Más helyen azzal csábítanak, hogy egy szuper 102 szelvényből álló kombinációval játszanak, és így biztos a kettes találat. Ez igaz is, de reklámnak elég rossz azt hangoztatni, hogy játszunk közösen 22950 forint értékben lottót, mert így biztosan lesz egy kettes találatunk, ami nagyjából 1500 forint, amit aztán eloszthatunk 102 részre. És akkor nem beszéltem arról, hogy olyan közösség is van, amelyik a közösségi lottózást piramisjátékként működteti, vagyis nem részarányosan történik a kifizetés, hanem annak függvényében, hogy hány embert szervezel be. Remélem nem kell mondanom, hogy ettől mindenképpen tartsa mindenki távol magát.
Végezetül a kritika ellenére hadd mondjak még néhány érvet a közösségi lottózás mellett. A kisebb találatok összegeit vissza lehet forgatni, és erre is érvényes, hogy érdemes ezt olyankor, amikor nagy a halmozott nyeremény, tehát azonnal, feltéve hogy nem vitték még el a főnyereményt. A sok szelvénynek az is előnye továbbá, hogy nagyobb összegű játék esetén jogosultak vagyunk számhúzónak jelentkezni, és az további nyerési lehetőségekkel kecsegtet. A legnagyobb érv azonban arra, hogy ne egyénileg játszunk, ha már lottózunk, hogy a statisztikák szerint akik megnyerték a főnyereményt, szinte kivétel nélkül képtelenek voltak pszichésen feldolgozni és pláne nem tudták a pénzüket kezelni, ami nem csoda azoktól, akik lottóznak. Így ezeknek a nyerteseknek a többsége néhány éven belül elköltötte az összes pénzét, sőt adóságba keveredtek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése