Mozaikváza hatszögletű befőttesüvegből

Könyvsüni

Fejtörő pontverseny(ek)

Kedves olvasók! A következő év során egy fejtörő versenyt indítok. Minden hónap 15-én jelenik meg a hónap feladványa, és következő hónap 15-ig lehet beküldeni a megfejtést. Minden helyes megoldás 5 pontot ér, így az év során 60 pontot lehet szerezni. A pontverseny első helyezettje értékes ajándékcsomagot nyer az év végén. A rendszeres beküldők számának függvényében elképzelhető, hogy a második és harmadik helyezettek is kapnak majd jutalmat. Az első feladvány a karácsonyi gyufafeladvány lesz, ami már meg is jelent december 15-én, vagy ennek egy másik változata, ami megjelent az Ördöglakat blogon. Az első feladvány beküldési határideje január 15, a pontverseny vége pedig 2017 december 15-re esik majd, vagyis jövő év karácsonya előtt kihirdethetem a végeredményt és a nyertes karácsonyra megkaphatja nyereményét.

A duplapluszjó blogon megjelent karácsonyi gyufafeladványból elegendő az 5000-es vagy a 10000-es variáció beküldése, vagy helyettük beküldhető az Ördöglakat blogon megjelent 2017-es variáció is másfajta elrendezéssel. Tehát bármely verzióra adott helyes megoldás maximális pontszámot ér. Ne felejtsétek el, hogy a megoldást a jobb oldalsávon felül található e-mail címre kell küldeni minden esetben. A beküldők részéről majd kérem, hogy nyilatkozzanak arról, hogy saját nevüket, vagy valamilyen álnevet használnának az azonosításra, ami az eredmények közlésénél nyilvánosságra kerül. Kérném továbbá az olvasókat, hogy Facebook-on vagy más fórumokon ne fűzzenek a feladványokhoz semmilyen megjegyzést, és főleg ne közöljék a megoldásukat. Lesznek feladatok, ahol többféle kreatív megoldás is lehetséges. A gyufafeladványok például tipikusan ilyenek, az értékelés joga azonban minden esetben az enyém. Kétes esetekben ezért a megoldásokat érdemes minél előbb beküldeni, mert vissza fogok jelezni, ha nem ér maximális pontszámot a megoldás, így lesz lehetőség a javításra. Ha a feladványokkal kapcsolatosan bármi kérdés lenne, azt a megjegyzéseknél fel lehet tenni itt a duplapluszjó blogon.

Mint tudjátok a kreatív jellegű továbbgondolásra alkalmas külenleges feladványokat szeretem, lesznek könnyebbek és nehezebbek is az év során. Előfordulhat, hogy egyesek több megoldást találnak, vagy olyan megoldást találnak, amire én nem is gondoltam, esetleg továbbgondolják a feladatot, általánosítják, vagy sokkal jobb fejtörőt találnak ki, amit a feladat inspirált. Mivel ez is a célom, ezért ezeket plusz pontokkal szeretném jutalmazni, de nem szeretném, ha hátrányban lennének azok, akik szigorúan a kitűzött fejtörőre koncetrálnak. Ezért két pontversenyt fogok indítani, az első amit már leírtam, melyben a kitűzött feladatra adott egy helyes megoldásra adom a maximális pontszámot. A második pontversenyben, az ún. duplapluszkreatív pontversenyben, a feladathoz kapcsolódóan bármilyen egyéb érdekes dolgot elfogadok és értékelek szubjektív módon.

A duplapluszkreatív pontversenybe beküldhető például második megoldás, még több megoldás, az összes lehetséges megoldás analítikus elemzése, egyéb kreatív ötlet, vagy hasonló jellegű feladat, amit a kitűzött fejtörő isnspirált. Itt is maximálisan 5 pontot lehet szerezni havonta, a pontszámokat azonban mindig a többiekhez képest relatíve fogom mérlegelni szubjektív szempontok alapján. Az első feladvány esetében például, aki az 5000-es és a 10000-es verziót is megoldja, az a duplapluszkreatív pontversenyben pontot érhet el, de akkor is kaphat valaki pontot a duplapluszkreatív pontversenyben, ha az eredeti feladatot nem tudta megoldani, viszont valami hasonló érdekeset megoldott, például 9999-et vagy 15000-et tudott kihozni.

Hogy legyen inspiráció, azt már most elárulom, hogy az év végi ajándékcsomagok miket fognak biztosan tartalmazni, de ezeken kívül év közben igyekszem bővíteni a csomagot, és talán szponzort is tudok szerezni, hogy még több és értékesebb nyereménytárggyal gyarapítsam a csomagot. Ilyen felajánlást egyébként az olvasók is tehetnek. Ha később visszanéztek erre a bejegyzésre, akkor majd mindig az aktuális frissített listát fogjátok látni. Természetesen a legfőbb díj az elismerés a versenyben résztvevők és az én részemről. Kérlek terjesszétek ismerőseitek között a versenyt!

Nyereménycsomagok tartalma: fejtörő feladványos könyvek, logikai játékok, tudományos ismeretterjesztő könyvek, lehetetlen objektumok, bűvész könyvek, bűvész trükkök. Ezeken kívül a nyeretes írását vagy feladványát szívesen közlöm a duplapluszjó blogon, és a keresztnevét még egy KöMaL feladatba is belefoglalom.

Mire jók a gyufafeladványok, és miért nem jó, ha túl nagy az agyunk?

Egy gyufaszál áthelyezésével alakítsd át egy igaz aritmetikai állítássá! Ez az utasítás az alábbi feladványok mindegyikénél, amiket egy olyan vizsgálatban használtak, amiben részt vettek egészséges és agyi károsodást szenvedett emberek is. A legnehezebb, azaz legnagyobb kreativitást igénylő (C) jelű gyufafeladványokat, az egészségesek közül mindössze 43% tudta megoldani, míg a részleges agykárosodást szenvedett betegek közül 82% oldotta meg sikeresen a rendelkezésre álló három perc alatt.

(B) IV = III - I
(A) VI = VII + I
(C) III = III + III

(A) IV = III + III
(B) V = III - II
(C) VI = VI + VI

(B) VIII = VI - II
(C) IV = IV + IV
(A) II = III + I

(C) VII = VII + VII
(A) VII = II + III
(B) VI = IV - II

Hogyan lehetséges ez? Természetesen a betegeknek nem akármilyen agyterületük sérült, hanem egy speciális agykárosodást vizsgáltak ebben a kísérletben. Olyan agyi károsult betegeket választottak a vizsgálathoz, akiknél a frontális kéreg oldalsó része sérült például tumor, ciszta, vagy stroke következményeként.

A homloklebenyt (frontális lebeny) az agy elemző és irányító-ellenőrző központjának szokták tekinteni, amelyhez számos funkció köthető, például a tervezés, vagy a feladatok közti váltás és figyelem megosztás irányítása. Bár rengeteg ismeretünk van erről a területről, a konkrét működéséről és részeinek pontos szerepéről keveset tudunk. Egy elmélet szerint a frontális kéreg dorso-laterális része az a terület, ahol a korábbi tapasztalatok alapján (például az epizodikus memóriára is támaszkodva) az aktuálisan befogadott stimulust figyelembe véve kialakulnak a lehetséges válaszok, amiknek a választását forszírozza ez a terület a tapasztalatok alapján megítélt megfelelőségi valószínűségekkel súlyozva.

A fenti agyi régió az, amely a vizsgálatban részt vevő betegeknél sérült, tehát a hipotézis szerint ez a terület nem irányítja a figyelmet egészséges mértékben a korábbi tapasztalatok alapján valószínűsíthető szokványos megoldási utak felé, hanem nagyobb teret hagy a szabad asszociációknak, és így hamarabb vagy nagyobb eséllyel találja meg az alany a megoldást kreativitást igénylő feladatok esetén. Ezt támasztja alá az is, hogy a beteg csoportban nincsen szignifikáns különbség az (A) jelű szokványos és (C) jelű kreatív megoldást igénylő feladatok megoldási hatékonyságában. Az (A) jelű feladatok esetében számokból számokba kell pakolni a gyufaszálakat, míg a (C) jelű feladatok esetében az operátorokat kell átalakítani, ami a szokványos keretből való kilépést jelent.

De ha az agyi károsultak jobban teljesítenek, akkor miért van szükség mégis a nagyobb agyra? Természetesen azért, mert nem minden esetben jó a kreativitás. Feladattól függ, hogy milyen problémamegoldási módszerre van szükség. A kreativitás lényegében korábban elszigetelt tapasztalatok közötti kapcsolatok találása külső vagy belső forrásból táplálkozó asszociációk révén, aminek eredményeképpen új tapasztalat, gondolkodási séma vagy valamilyen közvetíthető produktum jelenik meg. A kreativitásnak megvan a helye és ideje, amikor hasznos, de a folyamatos kreativitás nem lenne jó. Nagyon kreatív például az, ha valaki folyamatosan összeesküvés elméleteket gyárt, de őket skizofréneknek hívjuk. Egy forglmas úton való áthaladásnak is végtelen mennyiségű kreatív formája lehet, de az ember akkor jár a legjobban, ha nem választ kreatív megoldást, hanem a jól bevált kommersziális módon kel át az úttesten. Más esetben a kreativitás hasznos dolog, főleg az ötletelésnél, de a megvalósítás folyamatában már sokszor akadály, ezért fontos az egyensúlyt megtalálni, amit egy egészséges agy valószínűleg éppen optimálisan szabályoz.

Záró idézet:

Egyetlen felfedezésem sem született racionális gondolkodás során.

Albert Einstein

Az eredeti cikk és előzményei, azaz néhány gyufafeladványos publikáció:

Reverberi2005: Better without (lateral) frontal cortex? Insight problems solved by frontal patients (kritika)
Knoblich2001: An eye movement study of insight problem solving
Knoblich1999: Constraint relaxation and chunk decomposition in insight problem solving