Álomtündér kártyajáték háziszabály

Az Álomtündér kártyajátékot egy kiváló gyerekjátéknak tartom, ami már 4 éves kortól játszható, de a felnőttek számára is nagyon élvezetes. Alkalmas arra, hogy az egészen kicsiket bevezessük a modernebb társasjátékok világába, ahol már nem csak dobni és lépni kell, hanem szerepet kap benne egy kis taktika sőt, akár stratégia is, amit nagyon hamar el tudnak sajátítani, ugyanakkor rendkívül változatos, izgalmas és pörgős kártyajátékról van szó, ami ketten játszva is kiváló, de akár egy négy fős család is játszhatja.

A játék magyar fejlesztés, aminek rendkívül szép a grafikája, és jókora lapokból áll a pakli. Mészáros Bori azonos című meseregényéhez kapcsolódik a történet, de a mese ismerete nékül is játszható. Lányoknak tuti kedvenc. Mindenből van benne egy kicsi. Számít a szerencse, de lehet benne jól taktikázni. Van egy sárkány a pakliban, ami mindenedet elviheti, de lehet rá készülni, és talpra is lehet állni, ezért a gyerekek meg tudják tanulni a veszteség kezelését is.

A játék nagyszerűen működik, de úgy tapasztaltuk, hogy két apró változtatással még jobbá tehető.

1) A varázspálca kártyalap kijátszásával titokban átnézheted az egyik ellenfeled kezében lévő lapjait, és azokból egyet ellophatsz. Ha netán az ellenfélnél is van egy vagy több varázspálca lap, akkor az eredeti szabály szerint megengedett az, hogy elvégy egy varázspálca lapot az ellenféltől, majd azt kijátszad rá újra, és ilyen módon az összes varázspálcájától megszabadítsd sorba, hiába van neki több. Ez a rész annyira nem tetszett nekünk, és ennek elkerülése többféle módon is megtehető. A legegyszerűbb háziszabály az, ha a varázspálca varázspálcával semlegesíthető. Egy másik általunk még inkább tetszetős háziszabály az, hogy egy varázspálca lap kijátszásával csak véletlenszerűen húzhatunk az ellenféltől, tehát nem nézhetjük meg a lapjait, ha azonban két varázspálcát játszunk ki egyszerre, akkor át is nézhetjük, és úgy választhatunk. Ez utóbbi esetben a két varázspálca hatása csak két tündérkirálynő kártyával akadályozható meg.

2) A varázsvihar kártyát az eredeti szabály szerint csak akkor lehet kijátszani, ha az ellenfélnek legalább hat lap van a kezében. Két fős játék esetében azonban gyakran előfordul, hogy erre nem is adódik alkalom, és ezért valakinél sokáig ott kallódik egy varázsvihar fölöslegesen, ráadásul eldobni sem tudja, mert csak párossával lehet, de az egész pakliban csak két ilyen lap van. Ennek kiküszöbölésére érdemes bevezetni azt a háziszabályt, hogy a varázsvihar bármikor kijátszható, de ha az ellenfélnek hatnál kevesebb lapja van, akkor az a hatás nem érvényesül, hogy el kell dobjon annyi lapot, hogy három maradjon a kezében, viszont az a hatás érvényesül, hogy egy lapot az ellenfélnek át kell adnia a kezéből.

Ön racionálisan gondolkodik?

Még mielőtt a kedves látogató tovább olvasná a bejegyzést, gondolkodjék el az alábbi két feladaton, és próbálja megválaszolni a kérdéseket.

1) A kártyák egyik oldalán egy szám van, a másik oldaluk pedig színes. Hány kártyát kell megfordítani ahhoz, hogy ellenőrizzük azt az állítást, hogy minden páros kártya hátoldala kék?

2) Anna ajándékot adott Bélának, Béla pedig Cecilnek. Anna házas, Cecil azonban nem házas. Kapott-e nem házas személy házastól ajándékot? Esetleg nem eldönthető a kérdés?

Az első az ún. Wason-teszt vagy négykártya-probléma. Kutatások szerint a tesztet kitöltők mindössze tíz százaléka válaszol helyesen. Azonban sokkal nagyobb arányban adnak helyes választ, ha a kérdést hétköznapi kontextusba helyezik, például ellenőrizni kell, hogy egyik kiskorú sem ivott alkoholt, és a kártyák egyik oldalán italok vannak, a másik oldalán pedig életkorok.

A feladat helyes megoldása egyébként az, hogy a nyolcast és a zöld hátlapú kártyát kell megfordítani. Sokan azt gondolják, hogy a kéket meg kell fordítani, pedig teljesen mindegy, hogy annak mi van a másik oldalán, mert egyik eset sem cáfolná az állítást, a zöldet viszont meg kell fordítani, mert ha páros szám lenne a másik oldalon, akkor az cáfolná az állítást. A második feladatnál sokan eldönthetetlennek tartják a kérdést, pedig két eset lehetséges, Béla vagy házas vagy nem, és mindkét esetben teljesül, hogy nem házas személy házastól kap ajándékot.

A fenti feladatokban az a közös, hogy a többség eljut egy látszólagos megoldáshoz, amiről tévesen azt hiszi, hogy jó megoldás. Az emberek nagy többsége nem képes ellenőrizni saját magát, és elemezni az összes lehetséges esetet. Ha valaki már töltött ki IQ-tesztet, akkor emlékezhet rá, hogy ott tipikusan nem ilyen feladatok vannak, ha az IQ-teszt egyik feladatáról azt gondoljuk, hogy megoldottuk, akkor valóban számíthatunk arra, hogy jó lesz a megoldásunk, csak az a lényeg, hogy milyen gyorsan jöttünk rá. Az IQ tehát más képességeket mér, mint amik a fenti feladatok megoldásához szükségesek, és ténylegesen ki is mutatható, hogy az IQ kevéssé befolyásolja azt, hogy ki tudja a fenti feladatokat helyesen megoldani. Ebből az is következik, hogy aki intelligens, az nem feltétlenül tud helyes és racionális döntéseket hozni, ez pedig igen nagy probléma egyes befolyásos pénzügyi pozíciók esetében, sőt egyesek szerint hasonló okok miatt tört ki a gazdasági válság is, ezért nem csoda, hogy komoly pénzösszegeket áldoznak arra, hogy kidolgozzanak olyan ún. RQ-teszteket, amik a racionális gondolkodás mérésére szolgálnak.

Az IQ-tesztekkel mérhető intelligenciának nevezett dologról megmutatható, hogy függ az örökölt génjeinktől, a táplálkozástól, az oktatástól és a rövid távú memóriánktól is. Az RQ-teszt kidolgozásának legnagyobb élharcosa Keith Stanovich, aki szerint az RQ-nak a kognitív elfogultság átlépésének képességét kell értékelnie. Az evolúció során kialakultak olyan intuitív mechanizmusok, amik segítenek komplex szituációk értékelésében anélkül, hogy tudatosítani tudnánk a következtetéseinket, így a mindennapi életben nagyon gyakran a megérzéseinket használjuk, sőt ezzel még a matematikusok is így vannak, ami azonban azzal jár, hogy információkat torzítunk és néha tévedünk. Az magas RQ-szint azt jelenti, hogy az illető ismeri saját tudásának határait.

Át tudsz bújni egy kártyalapon?

Aki nem tud átbújni a tű fokán, annak érdemes előbb egy könnyebb feladattal próbálkoznia. Vágjon olyan lyukat egy tenyérnyi méretű kártyalapra, amin keresztül átfér egész testével. Első hallásra talán lehetetlennek tűnik, de nem az. No nem a derékbőségünkből kell lefaragni, hanem a lyuk kerületét kell megnövelnünk. A kártyalapra például az alábbi ábrán látható mintázat szerint lyukat vágva, a kártyalapnál jóval nagyobb méretű objektumok is átférnek, mert a kártyalapból harmónikaszerűen kihajtogatott önmagába visszaforduló csík hossza a kártyalap kerületénél sokkal nagyobb is lehet.

A gyakorlatban a vágásokat úgy a legkönnyebb elkészíteni, ha hosszanti irányban a kártyalapot félbehajtjuk, majd a hosszanti irányra merőlegesen egy ollóval felváltva a kártya széle illetve közepe felöl bemetszéseket készítünk. A legvégén a középső vonal menti vágást készítjük el, ügyelve arra, hogy a két végén ne vágjunk a kártyalap széléig. Természetesen a bemetszések sűrűbben is elkészíthetők, mint ahogyan az ábrán látszik, így elvileg tetszőleges nagyra növelhető a lyuk mérete kihajtogatott állapotban. Ez a feladat tipikusan olyan, amivel kocsmában fogadásokat köthetünk, így biztosítva magunknak a napi betevő korsó sört. Egészségetekre!

Paradox kártyakereszt

Az alábbi kártyakereszt létezése első ránézésre paradoxonnak tűnhet a fotó alapján, amolyan lehetetlen objektum kinézetét kelti. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk az elemeket, amelyekből összeáll a szerkezet, akkor észrevehetjük, hogy a kártyalapok csak látszólag metszik egymást, azaz a papír nem hatol át sehol a másik papírlapon, ugyanis minden metszet mentén a metsző lapok egyikén rés van. A konstrukció azonban még így is fölöttébb érdekes, ugyanis egyik kártyalap esetében sem futnak végig a vágások a metszetek mentén, ezért mindegyik kártyalap összefüggő, ráadásul direktbe egyik se fér át a másikon. A fotó valódi, nincsen benne semmi trükk, a sablonok alapján bárki elkészítheti magának otthon az elemeket, amikből a kereszt összerakható. A papír hajlékonyságát természetesen ki kell használni az összerakásnál, azonban az a feladat, hogy úgy rakjuk össze a keresztet, hogy eközben egyik kártyalapot sem tépjük el és egyiken sem keletkezik gyűrődés!

Ez a fejtörő feladvány George Miller 2002-es találmánya, amely a Three Card Burr névre hallgat. Az eredeti készletetben lézerrel kivágot rések vannak a kártyalapokon. Ha valaki otthon szeretné elkészíteni saját használatra, akkor az alábbi méretarányos sablon alapján megteheti, ahol standard póker méretű kártyalapok szerepelnek, melyek mérete 63mm x 88mm. Fontos, hogy a réseknek vastagsága legyen, nem elég csak szikével elvágni a kártyát, akkor ugyanis kicsit köcsörtös lesz, mert a metsző kártyalapoknak is van vastagsága. Ezért érdemes egy precíz vonalzó és éles szike segítségével két párhuzamos bemetszést ejteni egymástól körülbelül fél milliméter távolságra minden bevágásnál és kiszakítani a keletkező vékony papírcsíkot.