2017. július 20., csütörtök

Duplapluszjó interjú a Momentummal

Az alábbi interjút április 15-én készítettem Gerencsér Máriával, a frissen párttá alakult Momentum sajtóreferensével, aki egyúttal a párt egyik alapító tagja.

(1) Mindenki elismeri, hogy a Momentum az aláírások számának tekintetében a NOlimpia kampány kapcsán egy nagyon sikeres akciót hajtott végre, amivel talán még a saját várakozásaikat is felülmúlták. Már a kampánynak köszönhetően is sikerült a Momentumnak bekerülnie a közbeszédbe, de az aláírások végső száma megerősíti, sőt azóta már közvélemény kutatások is, hogy áttörtek egy olyan gátat, ami sok jó kezdeményezésnek nem szokott sikerülni az emberek tétlenségének, kiábrándultságának köszönhetően, vagy a médiatámogatás hiányában. Miben látják a sikeresség okát a külső okokon kívűl, mint amilyen az időzítés, a politikai hangulat stb. Vagyis miben látják azt, hogy sikeresen meg tudták szervezni a kampányt? Mennyiben köszönhető ez az aktivisták számának, vagy a közösségi média okos használatának? Milyen szerepet játszott ebben a Momentum belső magja, mekkora ez a mag, és milyen emberi tulajdonságait emelné ki a társaságnak, amik ebből a szempontból mérvadóak voltak? Van-e bármi egyéb tényező, amit fontosnak tart megemlíteni?

G.M.: Mire a Momentum nyilvánosságra lépett, már mögötte volt egy két éve épülő szervezet. A különböző belső csoportok, például IT, HR, és a szakpolitikai csoportok segítségével a lehető leghatékonyabb munkaszervezésre volt lehetőségünk. Emellett pedig, bár kampányok lebonyolításában nem volt tapasztalatunk, de hála annak, hogy a tagjaink különféle képzettséggel, tudással rendelkeznek, mindenki hozzá tudta adni azt, amihez a legjobban ért (pl. közösségi média). Azt, hogy végül kb. 1800 aktivista fog hozzánk csatlakozni, álmunkban sem gondoltuk volna. Természetesen az ő lelkesedésük és jelenlétük rengeteget adott hozzá a kampány sikeréhez. A kampányt egy kisebb kampánycsapat vezette, hozzájuk csatlakozott a tagság - mind belföldön, mind külföldön egyaránt. És persze az is benne van, hogy vállaltuk az ezzel járó munkát: reggel 7-re kivittük a pultokat, kezeltük a médiamegjelenéseket, felkészültünk az olimpia témájából. 

(2) Az nyilvánvaló, hogy az olimpiát támogatók közül most sokan csalódottak lehetnek, és ezek egy része haragudhat a kormányra a pályázat visszavonása miatt, más részük Önökre a kampány miatt, hiszen végül egy kisebbség aktivitásának hatására a korábbi többségi képviselet által demokratikusan támogatott pályázat visszavonásra került. Ami azonban engem érdekel, hogy az olimpiai pályázat visszavonása után nem érzik-e úgy, hogy egyesek még az aláírók közül is jogosan haragudhatnak Önökre, nem csak a kormányra? A kormánynak ugyan politikai okokból is nyilvánvalóan érdeke volt, hogy kihátráljon, azonban ez nem teszi semmissé azt, hogy ehhez joga volt, és hogy reális érvei is voltak mellette. Ezt pedig előre lehetett sejteni, és amennyire tudom ez az Önök részéről is felvetődött korábban, mint lehetséges forgatókönyv. Aki tehát aláírt Önöknek, és nem feltétlenül ellenezte az olimpiát, csak ahhoz adta az aláírásást, hogy legyen erről népszavazás, amint az a kérdőíven szerepelt, akkor ő talán nem gondolta végig azt, amit Önök 150-200-an végiggondolhattak több héten keresztül, és érezheti úgy, hogy kicsalták az aláírását, nem figyelmeztették a lehetséges jogi kiskapukra és kimenetelekre, és most adott esetben az aláírása segítségével esetleg olyasmit ért el, amit nem akart.

G.M.: Más irányból közelítenék. Amikor a pályázatot visszavonták, akkor ők voltak azok, akik nem törődtek azzal, hogy sok - egyébként őket, illetve az olimpiát támogató - választópolgár is aláírta az íveinket, abban a hitben, hogy amennyiben a megfelelő számú aláírás összegyűlik, akkor demokratikus keretek között, népszavazáson vitathatják meg, mit gondolnak erről a kérdéskörről. Mi a kampány elejétől úgy számoltunk, hogy ha sikerül összegyűjteni az aláírásokat, készülhetünk egy budapesti népszavazásra. A kormány árulta el azokat, akik népszavazást szerettek volna a kérdésről.

(3) Önök úgy nyilatkoztak, hogy elsősorban nem az Olimpiával van a baj, hanem a feltételezett túlköltekezéssel és az esetleges korrupcióval. Ha korrupció és túlköltekezés gyanús dolgokat mind megvétóznánk, akkor nagyon sok dolog válna működésképtelenné az országban. Nem az lett volna ésszerű, hogy egy ilyen megosztó és nemzeti büszkeséget érintő ügy helyett, amivel akár egy soha vissza nem térő lehetőséget szalasztunk el, a problémára összpontosítanak, és az olimpia elkaszálásának megcélzása helyett, például korrupció ellenes ügyészség felállításra gyűjtenek aláírást?

G.M.: Ilyen kérdésben nem lehet népszavazást tartani.  

(4) A Momentum legfőbb mottója, hogy igazi rendszerváltást szeretne, vagy a rendszerváltás befejezését. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen demokratikus rendszert tartana jónak a Momentum, mi az ideális elképzelése? Ha 20 évvel ezelőtt ott ültek volna a kerekasztalnál, sőt Önök dönthettek volna, akkor milyen államformát és milyen rendszert fektettek volna le? Az miben különbözne a mai demokratikusnak mondott berendezkedéstől, vagy a rendszerváltás után életbe lépett állapottól? Csak apró változtatások lennének a rendszeren, vagy gyökeresen más alkotmányra esteleg másfajta demokratikus államformára gondolnak?

G.M.: Azt gondoljuk, hogy nem a rendszer kereteivel van probléma, tehát nem változtatnánk az állam, illetve kormányformán. A probléma a rendszer élén állók hozzáállásában keresendő. Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol a jogállamiság érvényesülhet, ami az oktatásban, az egészségügyben és nem a korrupcióban vezeti a listákat. Az Alaptörvényben sincs benne, hogy el kell lopni teljes megyéket. A választási rendszer aránytalansága viszont az egyik fő oka annak, hogy ide jutott Magyarország - ezen mindenképpen változtatnánk.

(5) Egy rendszerváltáshoz konszenzus kell. Annak idején ezt tudták vagy akarták összehozni. Bizonyos szempontból most még rosszabb a helyzet, mert akkor legalább leültek egy asztalhoz a felek, ma már inkább kivonulnak. Ebben a környezetben a Momentum országjárásra indul, hogy támogatottságot szerezzen és a nép akaratát közvetítse, ha jól gondolom. De lehet-e a rendszerváltás befejezéséhez elegendő konszenzus, akármit is jelentsen a rendszerváltás befejezése? Hiszen a Momentum saját bevallása szerint is új megszólított tömegekre és szavazókra számít, és nem a régi jobb és bal oldali táborok szavazóira számít első sorban, márpedig rendszerváltó konszenzus csak velük együtt lehetséges. Hogyan kívánják ezt elérni?

G.M.: Az, hogy elsősorban kiket tudunk megszólítani az üzeneteinkkel semmiképpen sem jelenti azt, hogy a lakosság csupán ezen részében kívánunk párbeszédet kezdeményezni, támogatókra lelni. Mindenki véleménye egyaránt fontos a Momentumnak, és sokan kellünk majd ahhoz, hogy valódi változást érhessünk el. Mi örülnénk a legjobban, ha a Fidesz-kormány nem vett volna autokratikus irányt, és lehetne velük érdemben tárgyalni az ország jövője érdekében. Most viszont az látszik, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének eltörlése nélkül nem lehetséges egy sikeres Magyarország felépítése.

(6) Ismert, hogy a Momentum nem akar se jobb se bal oldalra betagozódni, sőt nem is tartja jónak az ilyen irányú szétválasztást. Ezzel kapcsolatosan azonban rá kell kérdezni, hogy amikor jobb és bal oldalról beszélnek, akkor pontosan milyen fölfogás szerint beszélnek róla. A jelenleg jobb illetve bal oldalra besorolt pártoktól illetve az általuk képviselt értékrendektől állnak távol, vagy valamelyik pártoktól független jobb-bal oldali fölfogás szerint határolódnak el a jobb és bal oldali ideológiáktól egységesen, esetleg mindkettőből vesznek át elemeket?

G.M.: Amikor arról beszélünk, hogy meg kell haladnunk a jobb-bal felosztást, akkor a klasszikus értelemben vett besorolás a mérvadó. Látni kell, hogy mára szinte teljesen összekeveredett néhol a jobb és bal oldali felfogás, illetve be kell látnunk, hogy lehetünk egyszerre büszkén magyarok, nemzetszerető emberek, és szabadságelveket zászlóra tűzők. 

(7) Hogyan jellemezhető a Momentum értékrendje? Milyen értékrend hozta össze a mozgalmat, és kiknek a csatlakozását várják? A Momentum országjárásra indul, és minden ember véleményét meg akarják hallgatni. Ennek a mozgalom kibővítésén kívül van más célja is? Az értékrendjük alapján van határozott véleményük a legfontosabb ügyekben, amit a zászlójukra tűztek, vagy a véleményük kialakítása most folyik az emberek visszajelzései alapján? A különböző problémákkal és megoldási javaslatokkal rendelkező emberek véleményeiből milyen elvek mentén fog kialakulni a Momentum egységes álláspontja?

G.M.: A három fő érték, mely alapját adja a Momentumnak a következő: szolidaritás, teljesítményelvűség és pozitív nemzetkép. A Momentumot a tenni akarás hozta össze és kovácsolta összetartó csapattá. Az egyes kérdésekben vízióink vannak, a program kialakítása pedig az emberekkel együttműködve zajlik jelenleg is. Fontosnak tartjuk, hogy például az oktatással kapcsolatban kikérjük az oktatásban dolgozók, illetve szakemberek véleményét, s ez igaz a többi szakpolitikánkra is. Röviden pedig az hozott össze minket, hogy látjuk: a magyar közélet katasztrofális állapotban van, és lefelé tart a lejtőn.

(8) Azt mondták, ha jól értem, hogy nem lehet önöknél párttag, aki korábban döntéshozó pozícióban volt. Ez teljesen elfogadhattó, mindenféle indoklás nélkül is. Azonban egy interjúban azt mondták, hogy Lehet ellenzékiként panaszkodni, de ugyanúgy van felelősségük. Pontosan milyen felelősségre gondolnak? Ez a kijelentésük az ellenzéki pártokra vonatkozik, vagy az ellenzéki képviselőkre külön-külön egyénenként, legyenek akár független képviselők? Abban áll a felelősségük, hogy nem kínáltak jobb alternatívát, és nem tudtak nyerni, vagy abban, hogy ellenzékben nem voltak hatásosak a törvényhozásban? Vagy az a felelősségük, hogy nem fogtak össze más ellenzékiekkel a kormányváltás érdekében, amit önök sem hajlandók? Esetleg valami másra gondoltak?

G.M.: Van felelőssége az ellenzéknek, mert nem tudott hiteles alternatívát nyújtani a kormánypártokkal szemben. Ha tudott volna, ma nem az lenne a kérdés, hogy a Fidesz kétharmaddal, vagy csak rendes többséggel nyer. Aki bármilyen formában együttműködött az MSZP-vel vagy Gyurcsány Ferenccel, az feladta, hogy hiteles alternatívát kínáljon a Fidesszel szemben. Ez pedig a saját hibájuk.

(9) Az is önöktől származik, hogy Ha az ellenzék jobban végezte volna a dolgát, már kormányra került volna. Ez egy erős kijelentés. Ha valaki jól végzi a dolgát, akkor elvárás, hogy többséget kell szereznie? Ha az ellenzékiek egyénenkén jól végzik a dolgukat, akkor is összefogás kell a kormányváltáshoz, de erre például önök sem hajlandók. Milyen eszközökre gondolnak, ami a kormányra kerüléshez szükséges a becsületes munkán kívül? A hitelesség, vagy a média megfelelő használata? Ezzel az állításukkal ugyanakkor azt is mondják, hogy Önök, ha nem kerülnek kormányra, akkor nem végezték jól a dolgukat. Mennyi időt adnak maguknak, hogy ezt ki lehessen jelenteni?

G.M.: Az látszik, hogy rengetegen elégedetlenek a magyar közállapotokkal, a Fidesz oligarchái minden mozdíthatót ellopnak, felvásárolják a szabad médiát; egy rossz hangulatú országot teremtenek. Aki ezzel szemben sem tud értelmes alternatívát kínálni, az nem végezte jól a dolgát ellenzékként - mert például Gyurcsány Ferenccel közösen kampányolt “Magyarország megújulásáért”. Ebből a választóknak is elege van, jobban, mint a Fideszből. Cselekedni, dolgozni kell. Ha kell mínusz 20 fokban is az utcán kell állni, hogy elérjük a céljainkat. Az ellenzék elmúlt sok évét bíráltuk ezen kijelentésünkkel, akiknek összefogva sem sikerült jelentős ellenerőt képezniük a Fidesz kormányával szemben.

(10) Azt mondják, hogy politikai együttműködésben nem kívánnak részt venni, azért alapították a Momentumot, mert egyik jelenleg elérhető politikai párt sem volt számunkra vállalható. Az világos, hogy nem vállalható az Önök számára más pártok értékei, ezért hoztak létre új pártot. Az LMP-vel kapcsolatban például azt mondták, hogy Nem alkalmasak arra, hogy megdöntsék a NER-t. Jól értem, hogy más elvi problémájuk nem volt velük, csak nem találták a bázisukat elég aktívnak és hatékonynak? Ezesetben beléphettek volna hozzájuk, és lendületet adhattak volna nekik. Miért nem ezt tették?

G.M.: A saját utunkat kívánjuk járni, a saját elveinket akarjuk, illetve akartuk kialakítani. Ezeken túl fontos, hogy tagjaink között sok különböző felfogású ember jelenik meg, melyek egysége alkot egy lendületes, új és izgalmas formációt. Ezt egy politikai palettán már elhelyezkedett és rögzült párt keretei között nem tudnánk megvalósítani. Az LMP-vel több probléma van: egyrészt képtelen erőt mutatni, mióta a párt egyik fele otthagyta őket, hogy a baloldali összefogáshoz tartozzon. Bár ez legkevésbé sem a jelenlegi LMP-sek hibája, attól még tény: a választók nem látnak erőt egy szétesett pártban. Fontos még az is, hogy az LMP globalizációkritikus párt; míg nálunk alapvetés, hogy a globalizáció egy nagyon is jó dolog, amit Magyarországnak ki kell használnia, nem pedig bezárkóznia. 

(11) Ugyancsak az LMP-re vonatkozó megjegyzésükből azt következtetem, hogy a NER legyőzése és a kormányváltás egy fontos ügy az Önök számára. Ugyanakkor elmondták, hogy nem hajlandók koalíciót kötni, hanem ügyek mentén szavaznak majd a parlamentben. Ha nem érik el a kormányváltó többséget, akkor ezek szerint, ha jól értem, ellenzékből. De a kormányváltás is egy ügy, az összefogás nem jelenti azt, hogy onnantól kezdve bárkivel együtt kéne szavazni, és kompromisszumot kéne kötni. Jól értem tehát, hogy ezt az ügyet az elnökség megszavazta, és úgy találta, hogy hatékonyabbak tudnak lenni ellenzékből, ha úgy alakul, mint egy vegyes többfelé tagozodó kormányban?

G.M.: A kormányváltás maga nem ügy, az csak egy eszköz egy jobb Magyarország felé.  A kormányváltás elérendő cél ahhoz, hogy a felmerülő kérdéseket, és ügyek az emberek akaratával összhangban megoldásra kerüljenek. Ez pedig lehetetlen a leszerepelt, kormányozni is képtelen baloldallal összefogva.

(12) A céljukat és a hozzáállásukat, ha jól értem arra alapozzák, amit Önök így fogalmaztak meg frappánsan: van itt négymillió ember, akit korábban nem szólítottak meg, de ha elmennének választani, akkora kétharmad lenne itt, mint a ház. Az olimpia kapcsán tanulmányokra és közvéleménykutatásra hivatkoztak, ezzel a nem szavazó népességgel kapcsolatban tudnak valamilyen Önök számára bíztató reprezentatív közvéleménykutatásra hivatkozni? Nehéz elképzelni, hogy a nem szavazók nagy része ne olyan tömeg lenne, akiket egyáltalán nem érdekel a politika, ráadásul Önök egyelőre, ha jól tudom, többségében inkább a fiatalokat tudják megszólítani, és aki örült volna az olimpiának azok eleve nem fognak a Momentumra szavazni nagy valószínűséggel. Ha a benyomásom mégsem igaz, és igazuk lenne, akkor kéne legyen egy nagy bázis, aki régen még elment szavazni, de ma már nem megy el, és  ennek a drasztikus csökkenésnek meg kéne látszani az összes szavazók számában. A legjobb évhez képest a legutóbbi választás tényleg 10%-os csökkenést mutat, de az egymillió alatti választásra jogosult embert jelent, ennél többet pluszban mozgósítani nehéz lenne. Hogyhogy ennél mégis többre számítanak?

G.M.: Amikor bizonytalanokról beszélünk, egyrészt beszélünk azokról, akik kiábrándultak a Fideszből és a többi pártból, de nem találnak hiteles alternatívát. Ezenkívül van egy többmilliós réteg Magyarországon, aki alig szavaz a választásokon - miközben nekik is elegük van abból, ahogy mennek a dolgok. Az ő megszólításuk, az ő képviseletük - akármilyen nehéz – minden pártnak feladata lenne.

(13) Mi biztosította és mi fogja biztosítani az összhangot a pártban a bővítés után? Azt mondják, hogy ügyeket képviselnek, konkrét értékeket ritkán és csak nagy vonalakban vázolnak. Azt nyilatkozták, hogy mindannyian hiszünk az esélyegyenlőségben, a teljesítményelvűségben, és egy egészséges nemzet képét szeretnénk kialakítani, de ezen általános értékek mentén nem valószínű, hogy minden fontos gazdaságpolitikai döntésben konszenzusra lehet jutni. Eddig kívülről úgy tűnik, hogy viszonylag összahang volt a táraságon belül, de nem fogja a bővítés és minden egyes újabb ügy megosztani a pártot? Aki az olimpiai ügy kapcsán szimpatizált önökkel, nem biztos, hogy a következő üggyel is szimpatizálni fog, ami ettől teljesen független is lehet. Én nagyon szimpatizálok azzal a gondolattal, hogy egyébként egy politikai palettán sok különböző ügyek mentén érdeket érvényesítő párt legyen, de ezek szerintem törvényszerűleg csak kicsik lehetnek, nagy pártok csak ideológiák mentén szerveződhetnek. Az ideológiából sokáig nem ábrándul ki az ember, de az ügyek mentén politizálás mindig csak lemorzsolódást eredményez. Önök mégis kormányváltó erővé akarnak dagadni. Mi az alapja ennek a reménynek?

G.M.: Mi hiszünk abban, hogy a közös cél ezentúl és a bővítés után is - akárcsak eddig - biztosítja a különböző nézetű tagok együttműködését és inkább előnyünkre válik majd a vélemények színessége. Eddig is rendeztünk vitákat a különböző kérdésekben, ahol nem csupán a vitakultúránkat fejlesztettük, de fontos kérdésekben tudtunk egyezségre jutni.

2017. július 15., szombat

Bolondmatt a random sakkban

Az ebben a hónapban kitűzésre kerülő feladvány a Fischer-féle random sakkhoz fog kapcsolódni. Bizonyára sokan szeretik a sakkjátékot, ahogy én is. Izgalmas játszma többnyire akkor tud kialakulni, amikor a játékos felek hasonló szinten vannak. Tekintettel arra, hogy nem vagyok profi sakkozó, aki napjait megnyitások tanulmányozásával tölti, jómagam leginkább amatőrökkel szeretek játszani. Ilyenkor a hétköznapi gondolkodó és kreatív elme egy másik elme ellen tud küzdeni, és nem számít az előképzettség és a lexikális sakktudás. Egy a megnyitásokat jól ismerő profi játékos ellen nagy valószínűséggel már az első pár lépés után eldőlne a játék, és az ellenfelemnek még gondolkodnia sem kellene ahhoz, hogy megverjen, csak játszani azokat a válaszlépéseket, amik a nagy könyvben meg vannak írva.

A sakk hagyományosan a gondolkodásra való nevelés egyik legsokrétűbb eszköze de épp e szépségét veszíti el számomra, amikor a gondolkodás és az aktuális ötletek helyett a sakkozó előzetes ismeretei dominálják a játékot. Ez a dilemma a versenysakkban is felmerül, Lékó Péter szerint a versenyre való felkészülés 90%-a megnyitások elemzése. Éppen ezért találta ki Bobby Fischer a róla elnevezet sakkváltozatot, amelyben a gyalogsor mögötti figurákat véletlenszerűen helyezik a táblára bizonyos szabályok betartásával. A figurák ugyanúgy lépnek és ütnek, mint a hagyományos sakkban, és a játék célja továbbra is a matt adása, azonban ez a sakkváltozat a megnyitások memorizálása és elemzésése helyett sokal nagyobb teret enged a tehetség és a kreativitás kibontakozásának. A játékot 1996-ban mutatták be Buenos Airesben, és azóta az egyik legnépszerűbb hagyományostól eltérő sakkváltozat. Az első Fischer-sakk versenyt még abban az évben Lékó Péter nyerte Jugoszláviában. 2001-ben pedig Mainzban rendezték meg az első világbajnokságot, amit ugyancsak Lékó nyert.

A Fischer sakkban összesen 960-féle megengedett alapállás létezik, ezért használják erre a sakkváltozatra a Chess960 megnevezést is. Alapállásban a gyalogok ugyanúgy helyezkednek el, mint a hagyományos sakkban, a többi figurát véletlenszerűen helyezik el, de a sötét figurák a megfelelő világos figurákkal pont szemben kezdik a játékot. Ezen kívül megköveteljük még, hogy a király a bástyák között foglaljon helyet és a futók ellentétes színű mezőn álljanak. Kezdő állást egy hatoldalú dobókocka segítségével könnyedén lehet generálni (Bodlaender-féle eljárás).

Könnyen megérthetjük, miért pont 960 állás variáció jöhet létre. A futók 4-4 mezőre, a vezér 6, az egyik huszár 5, a másik 4 helyre kerülhet. Ekkor három szabad mező marad, melyek közül a középsőre kell kerüljön a király, a szélsőkre pedig a bástyák. Tehát 4×4×6×5×4 = 1920 variáció lenne lehetséges, ha megkülönböztetnénk egymástól a két huszárt, mivel azonban a huszárok között nincsen különbség, ezért a lehetséges állások száma csak fele ennyi, azaz 1920/2 = 960. Bár ezen pozíciók fele, tükörképe a másik felének, a sáncolásra vonatkozó szabályok megőriznek némi aszimmetriát a játékból.

De térjünk rá a feladványra, ami nem más, mint a bolondmatt általánosítása a Fischer sakkra. Az ún. bolondmatt a sakkjátszmában leggyorsabban elérhető matt. Hagyományos kezdőállásból ezt sötét adhatja világosnak két lépésben, lásd a mellékelt ábrát. Természetesen ennél a mattnál nemcsak világos figyelmetlensége, hanem aktív közreműködése is szükséges a mattoláshoz, ezért hívják bolondmattnak. Könnyen belátható, hogy a hagyományos gyalogsor miatt ennél gyorsabb matt nem adható a Fisher sakkban sem. Kérdés azonban, hogy a fent említett 960 különböző variációból hány esetben lehetséges ehhez hasonló lehető legrövidebb bolondmatt, vagyis olyan, amit sötét adhat világosnak két lépésben? A megoldásokat következő hónap 15-ig várom a jobb oldalsáv tetején található e-mail címre.

2017. június 15., csütörtök

Kenderbajusz kalózkapitány és a kincsesláda

Kenderbajusz kalózkapitány megtalálta a híres elveszett aranykincset egy lakatlan sziget eldugott barlangjában. A téglatest alakú hatalmas kincsesláda zsúfolásig van tömve arannyal és drágakövekkel. A láda a barlang egy vízszintes padlójú hatalmas csarnokának a közepén áll, azonban csapdák védik. Közvetlenül a láda alatti téglalap alakú terület egy különálló kődarab. Ez a csapda központi eleme, mely úgy funkcionál, mint egy mérleg. Ha megváltozna a kődarabon lévő összsúly, akkor az működésbe hozna egy szerkezetet, aminek hatására a barlang kijáratai beomlanak, és a kalózok örökre bennragadnak. Kenderbajusz ezért azt eszelte ki, hogy amint a ládát kötéllel levontatják a kőről, egy pontosan ugyanolyan súlyú ládát egyúttal rátolnak a kőre. Ehhez azonban tudni kéne a kincsesláda tömegét. Segítsetek Kenderbajusznak, hogyan tudná megmérni a láda teljes tömegét anélkül, hogy a láda lekerülne a kőről? A súrlódási együttható elég nagy, ezért kötelekkel meg tudják billenteni a ládát, ha a kőre nehezedő súly közben nem változik. A kötél súlya elhanyagolható. Távolságméréseket szabadon tudnak végezni. A kincsek nem mozoghatnak a ládában, mert zsúfolásig vannak tömve.

Aki most kapcsolódna be a fejtörő versenybe, azoknak írom, hogy minden hónap 15-én jelenik meg a havi feladvány és következő hónap 15-ig lehet a megoldásokat beküldeni a jobb oldalon lévő oldalsáv tetején található e-mail címre. Az ez évi fejtőrő versenybe későn bekapcsolódóknak is lesz esélye nyereményre, ugyanis év végén a bekapcsolódástól számított teljesítményt figyelembe véve a legjobb versenyzők is különdíjban fognak részesülni. A pontverseny részletei egyébként itt találhatók: link.

2017. május 15., hétfő

Rejtjelezett feladvány

FDKLESÉSÁLIŐYAPÜÁXM2R2ŐGAOLÖSÁSRERSGLÓSÚ4DÖLKLXEKÉ
ÖKÚÁAIVLP4EÓ4GLXIU2ŐGAOPILDKLEGSŐYSÓ8ÖVBDÖLKPÁAÚLE
ESÁLÖILŐSPLSG8Ö8ERSOÓSŐLÓSÚ4DÖLKLGAVVKYKPÁAÚLKENTE
LSGHÁSLIVKÁKÚLEDSLKÉCÓAÉYÓAÁANLÖSUUIÚLKLDKLPKMPADK
ÜEQLDKLESDSÚLÁBEDÖSGSVLPAVAŐ2DÖŐWGZLKLDSÉIŐKYXDÖLP
KÚLÁXGÖAG2ÚLCÓSLCÓAÉYVAÁTG2ÁSLEICPPKÜESO8DÖLÖAVEIE
LKLKREICPLIŐKYXDÖÁSRLÖJESMLUÁACPLKLDKLIŐLCÓAÉYDKLÖ
IPKCÓTLÖ8NG8VLKÜPKÚLKGE2ÉLÓ8ŐLPKMPADKLCP2ÁKELHÖÓ8Ú
LKÜPPSOLÁÁ2LŐSPLDSLPSMESÖSLPSÁSRLCÓAÉYŐANTELIPÁ8ŐS
GLVKÖUÜE8ÚLE2MIÉLIÖ2GWÖSCÁSÉLCÓKÚLIÖ8ÁSZ8ÓLKRXGWLE
SPSDBLDKLKÉYEÖ8ERSOÓSŐLKLIEWDSÉSPLEIUIZÜIPKEWÖAPAD
KSMLÁÁSVLE2Ö2ÁANXVLVJESMLKLVKÖULÖ8YESÚÁSCPLKLVBRGS
ŐÖILKÉYSIPPSÁLÁÁSVLVSPHNPSÓSÁSLPSÚHMLÖILVKPGAÖLG2Z
LG2ŐLSNYIPSERSOÓSŐLMMSCPP4VLÁ2PPKYÖ2GWÖAVEIELCÓSLM
MKDÖÖAÉLÁ8PIŐLSDÖGSZÜSG8Ó8ÖEWÓSÖLKLVSEESÉSÁLVHÁSÚ8
PLKLÖ8LVSÁSRÖ2GWLDKYV4D4VXDÖLKLMM2VPIÓSÁLPSMMSÜIPÖ
KÚÁALÁÁSVL8ÁSOKDÖÖIÚLÁXGÁTE2ÉLESÓSÚ4DÖLKLCÓAÉYEE4R
2GLGKŐKÉLÓKÁCPADÖIÚYŐSÁ8ŐSGLEG8DKÜP2RWÉLEÁAÚLŐSÖLV
KPÖ2EGKEIVLÖ8YIPDANÁ2LKG2Ő8ÁMAGZLKLÁHM8RSNINKMKDÖL
KLEEANTELEHNILVAÖLÓ8ÁSLKG2CPADIMLÁBÚWVLPSDSÜPKÚLPK
M2EDÖIELÖILÁKÚ2Ó2ÖIGAVKCÓLIÖ2ÁTNGAOHÁSLVJESMLGKCÓK
ŐLKLÓ8ŐLÓSÁJPWDÖXÁKÚLEHÖYESÚÁSCPLGKCÓKŐLKLIGSŐÖILP
2ÚÁICPLDKYIERSOÓSŐLESÓSÚ4DÖLEESDSÁSRERSGLKLEDSLIVK

Aki most kapcsolódna be a fejtörő versenybe, azoknak írom, hogy minden hónap 15-én jelenik meg a havi feladvány és következő hónap 15-ig lehet a megoldásokat beküldeni a jobb oldalon lévő oldalsáv tetején található e-mail címre. Az ez évi fejtőrő versenybe későn bekapcsolódóknak is lesz esélye nyereményre, ugyanis év végén a bekapcsolódástól számított teljesítményt figyelembe véve a legjobb versenyző különdíjban fog részesülni. A pontverseny részletei egyébként itt találhatók: link.

2017. április 25., kedd

Matemorfózis - érzékelés előadássorozat

Hat részes ismeretterjesztő Matemorfózis előadássorozat indul érzékelés témakörben. A matematika, az idegtudomány, a kognitív tudományok és mesterséges intelligencia szemszögéből betekintést nyerhetünk a látás, hallás, tapintás és a gondolkodás legérdekesebb problémáiba. Az előadók fiatal kutatók a matematika és az elméleti idegtudomány területéről. Az előadásokon bárki részt vehet a Gólya romkocsma kellemes környezetében egy a rendezvény számára fenntartott külön teremben, az előadások alatt és után lehetőség van bármennyit kérdezni és diskurálni az előadókkal és egymással.

Ízelítőül a témákból. Mire tanítanak minket az optikai illúziók? Hogyan kezeli agyunk a bizonytalanságokat? Hogyan tekinthetünk a látásra, mint számítási problémára? Következik-e valamiből az általunk ismert zenei skála? Miért komoly kérdés az a találós kérdés, hogy Melyik nehezebb: egy kiló tollpihe vagy egy kiló ólom? Mik a súlyérzékelés belsőépítészeti vonatkozásai? Mit tudunk az intelligenciáról, kreativitásról, az intuícióról, a racionális gondolkodásról és annak mechanizmusairól, illetve ezek kapcsolatáról?

2017. április 17., hétfő

Húsvéti tojások mini-flex használatával

A gravírozott csipkézett tojások készítésére általában olyanok vállalkoznak, akiknek van megfelelő szerszámuk, türelmük, kézügyességük és idejük, ráadásul rajzolni is tudnak és még térlátásuk is van. Ha azonban van valakinek otthon egy univerzális kis szerszámgépe, aminek nagy a fordulatszáma, akkor egy mini-flex tárcsa segítségével könnyedén és gyorsan lehet egészen mutatós húsvéti tojásokat készíteni.

Akinek ilyen gépe van az persze sokkal pepecsebb csipkézett munkának is nekiláthat egy gyémánt gravírozó fejjel, de ahhoz kell egy kis gyakorlat, mert egyetlen apró hiba és az egész addigi munka odaveszik, ráadásul a legtöbb tyúktojás héja túl törékeny a csipkézéshez, inkább lúdtojást érdemes használni. A mini-flex segítségével azonban sokkal gyorsabban készíthetünk nagyobb és egyenes szakaszokból álló, vagy azok által határolt mintákat, ráadásul a flex még a kifújt tyúktojásba is úgy tud belevágni, hogy az nem reped meg. A legegyszerűbb minta az, amikor a tojás falába párhuzamos csíkokat vágunk, de szépen díszíthetjük a tojást csillag alakú lyukakkal is, akár 4-5 csillag is kifér egy tyúktojásra.

2017. április 15., szombat

Húsvéti feladvány

A húsvéti nyuszi szeretné az ajándékokat becsempészni a házba, aminek az alapja négyzet alakú. A ház egyik sarkához ki van kötve egy vérszomjas kutya, a kutya lánca pont olyan hosszú, mint a ház kerülete. Ha a kutya v sebességgel tud futni, mekkora kell legyen a nyúl sebessége, hogy biztosan bejusson a házba anélkül, hogy a kutya elkapná? Tegyük fel a következőket. A nyúl nagyon távolról érkezik. A nyúl és a kutya mindig tudják egymásról, hogy éppen hol vannak, még a ház takarásában is. A nyúl a ház kerületének bármely pontjához érve ott azonnal be tud már ugrani a házba, ahova a kutya nem mehet utánna.

A duplapluszkreatív pontversenyzők részére ajánlom még a további általánosításokat:
b) A nyuszi egy pillanat alatt leteszi az ajándékot, és távozni is szeretne anélkül, hogy a kutya elkapná.
c) A kutya lánca nem négy, hanem három vagy öt egység hosszú.
d) Két kutya van kikötve félkerület hosszú láncon a ház két átellenes sarkához (és a láncok nem tudnak összegabalyodni).
e) Két nyúl érkezik, és elegendő, ha az egyik bejut a házba, de egyiket se kapja el a kutya.
f) A ház téglalap, szabályos háromszög vagy kör alakú.
Illetve ezek értelemszerű kombinációi, vagy egyéb nem triviális variációk.

A rendes pontversenyben maximális pontot kap az, akinek a nyula a leglassabb a beküldöttek között. Ehhez egy igazolt stratégiát kell prezentálni, amely a kutya tetszőleges viselkedése esetén garantálja a nyúl sikerét és épségét. Ha valaki be tudja bizonyítani, hogy az ő nyula az összes elképzelhető közül is a leglassabb, és a nyúl teljesíteni tudja a feladatot, akkor a megoldó már a duplapluszkreatív pontversenyben is pontot kap. A duplapluszkreatívba továbbá beküldhető tetszőleges általánosított verzió, sőt bármelyik általánosított verzió beküldhető a rendes pontversenybe is az eredeti helyett, ekkor azonban maximális pontszám csak az elméleti minimumra jár bizonyítással együtt. A beküldési határidő húsvét hétfőtől számítva egy hónap.