2013. szeptember 20., péntek

Első számjegyek statisztikája

Talán kevesen tudják, hogy 2013 a Statisztika Nemzetközi Éve. Ennek alkalmából szeretném bemutatni, hogy a statisztika nem minden esetben unalmas, lehet érdekes is. Mindannyian ismerjük azt a reklámfogást, hogy a pszichológiai hatás miatt a termékek árait mindig úgy kalkulálják ki, hogy kilencesre végződjön. Ez olyannyira bevett szokássá vált, hogy a legtöbb boltban szinte száz százalékos a kilences jegy előfordulása az árcédulákon szereplő ár utolsó nem nulla helyi értékén. Ezzel szemben mit gondoltok, hogy milyen az árak első számjegyeinek eloszlása. Az első számjegyet nem szokás önkényesen változtatni, hiszen az irreális mértékben változtatná meg az árat. Ki lenne az a bolond, aki 433 forint helyett inkább 333 forintért árulja a kutyagumit, mert a hármas számot szerinte jobban kedvelik a vásárlók. Ezen megfontolás alapján az tűnik logikusnak, hogy egyik számjegy sincsen kitüntetve, azaz nagyjából egyenletes az eloszlás a statisztikai ingadozásoktól eltekintve.

Ezzel szemben érdekes dolgot tapasztalunk, ha elkészítjük a statisztikát. Az alábbi ábrán egy kezem ügyébe kerülő TESCO újságban szereplő összes reklámozott termék árai alapján elkészített statisztikát láthatjátok az első számjegyek eloszlásáról. Nagyon úgy néz ki, hogy korántsem egyenletes az eloszlás. Valójában egy ismert jelenségről van szó, amit biztosan sokan ismertek. Nem árulom azonban még el a jelenség nevét, hogy az, aki esetleg idáig még nem találkozott vele, elgondolkozhasson azon, hogy miért is ilyen alakú az eloszlás. A hozzászólásokban várom a magyarázat ötleteket, de csak olyanoktól, akik nem ismerték korábbról a jelenséget és annak magyarázatát. A folytatás következik…

2 megjegyzés:

  1. Megjegyzés eddig nem érkezett. Én is hiába töprengtem vacsora alatt a megoldáson, nem jöttem rá.

    De mivel közel egy év eltelt, és az ígért folytatás még nem következett el:-(((, hát rákerestem. És a következőt találtam: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/504/1/lolbert_tamas.pdf

    Ez egy 2008-as doktori értekezés, ahol a 45-67. oldalakon foglalkozik a kérdéssel. És az első néhány oldalon számomra is könnyen érthetően mutatta be a jelenséget. Nagyon érdekes.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a hozzászólást. Fogok még én is írni róla bővebben. Csak türelem :)

    VálaszTörlés