2014. május 30., péntek

Új memóriatechnika a szemjojózás

A memória és a szemmozgás több szempontból is kapcsolatban áll egymással. Ismeretes például, hogy alvás során a gyors szemmozgásról elnevezett ún. REM fázisban álmodunk leginkább, és ilyenkor az agy tanuláshoz és memóriához köthető területei stimulálódnak. Több érv is alátámasztani látszik azt az elképzelést miszerint az álom szerves része annak a folyamatnak, amelyben az agy az új emlékek eltárolásának segítéséhez régi emléknyomokat elhalványít. A gyors szemmozgások azonban az ébrenlétre is jellemzők, szemünk folyamatosan pásztázza a látómezőt. Az ún. szakkádok az emberi test leggyorsabb mozgásai, amelyek mindkét szem egyidejű mozgását jelentik ugyanabba az irányba, és azt a célt szolgálják, hogy a fixáció átkerüljön egyik tárgyról a másikra. Amikor megerőltető valaminek a felidézése, vagyis kutakodunk a memóriánkban, akkor megfigyelhető, hogy a szakkádok gyakorisága megnövekszik.

A fenti két példa mutatja, hogy a memória nyomok elraktározása és előhívása a szemmozgásokra hatással van. Érdekes azonban, hogy ez fordítva is igaz, vagyis a szemmozgás befolyásolásával hatni tudunk a memóriára. Az ún. poszttraumatikus stressz szindróma esetén régóta bevett terápiás eljárás, hogy a pácienst a kellemetlen élmény felidézése során arra késztetik, hogy a szemét horizontálisan ide-oda mozgassa. Az a meglepő és szinte ezoterikusnak tűnő tapasztalat, hogy számos páciens esetében ez a terápia más lehetséges terápiákhoz mérve azonos hatékonyságú, és segít a traumát verbálissá tenni az ún. deklaratív memóriába való átültetéssel, így csökkentve az érzelmi töltetet. Tudósok laboratóriumi vizsgálatok során nemrég felfigyeltek arra is, hogy a fent említett horizontális szemjojózás serkenti memórianyomok felidézését, legyen szó akár rövid távú memóriáról, mint például elhangzott szavak felidézése, vagy hosszú távú memóriáról, mint például gyerekkori emkékek felidézése. Az volt a hipotézis a jelenséggel kapcsolatban, hogy a felváltva jobbra és balra történő szemmozgás felváltva aktiválja a bal és jobb agyféltekék megfelelő területeit, amik tovább szivárogva egyéb agyterületek aktivációs szintjeit növelik meg, amik előkészítik a memórianyomok felidézését.

A fenti hipotézis vizsgálatára holland tudósok további kísérleteket terveztek. Ismeretes, hogy a látókéregnek és a tapintást feldolgozó agyterületeknek sokkal több oldalirányú kapcsolatuk van, mint mondjuk a hallókéregnek. Ezért a hipotézis alapján azt várjuk, hogy vizuális ingerlés helyett taktilis ingerléssel is hasonló jó eredményeket lehet elérni, de a váltott auditórikus ingerlésnek kicsi a hatása a memórianyomok felidézésére. A kísérlet abból állt, hogy az alanyoknak egy szólistát prezentáltak, majd a prezentálás után egy ideig váltakozva ingerelték a jobb és bal oldalt, végül az ingerlés után közvetlenül vissza kellett idézniük a szólistát, és a találati arányt mérték. Vizuális ingerlésnél egy pöttyöt kellett kövessenek, amely felváltva a képernyő bal illetve jobb oldalán jelent meg. A taktilis ingerlés a felfele fordított két tenyér felváltva történő paskolásából állt. Az audotórikus ingerlést pedig egy metronóm szolgáltatta sztereó fülhallgatón keresztül. Az inger minden esetben másodpercenként kétszer váltott, és mindhárom kísérletnél természetesen elvégezték a megfelelő kontrollkísérleteket is. Vizuális ingerlésnél például azzal hasonlították össze az eredményeket, amikor egy középen lévő pötty másodpercenként kétszer színt vált, miközben nem mozdul. A kísérlet eredménye a hipotézissel teljesen összhangban volt. A vizuális ingerlés és a taktilis ingerlés hatására szinte egyforma és kimutatható módon javult a visszaidézés teljesítménye, míg audotórikus ingerlésnél nem volt kimutatható hatás.

Hivatkozás:

Nieuwenhuis et al. Bilateral saccadic eye movements and tactile stimulation, but not auditory stimulation, enhance memory retrieval, Brain and Cognition 81, 52-56 (2013)

2 megjegyzés:

  1. Akkor amit olvasok, azt jobban megjegyzem, mint amit csak hallok, mert kozben mozog a szemem? Erdekes!

    VálaszTörlés
  2. Csak akkor, ha másodpercenként két sort olvasol :)

    Viccet félretéve, a fenti kísérletben a szemjojózást nem a memorizálási fázisban és nem is a visszaidézési fázisban végezték a kísérleti alanyok, hanem közvetlenül a feladat előtt. Ilyen következtetést ezért nem vonnék le belőle!

    VálaszTörlés