Még van pár napod, hogy megváltsd az ingyen repjegyedet a Marsra. A NASA felajánlotta, hogy aki november 1-ig itt jelentkezik, annak a nevét egy mikrochipen elviszik a Marsra. Azok, akik már 2014-ben jelentkeztek, nevükkel a fedélzeten már részt is vehettek az Orion űrhajó első tesztrepülésén. Ennek a Mars missziónak az indítását egyébként 2016 márciusára írták ki, de halasztani kellett az egyik műszer hibája miatt. A hibát azóta kijavították, de mint ismeretes a Mars nagyjából kétévente kerül Földközelbe, és csak ilyenkor van lehetőség minimális üzemanyag-felhasználású ún. Hohmann-pályán szondát indítani. Most tehát az InSight nevű Mars-szondára lehet virtuális beszállókártyát igényelni, melynek tervezett indulása 2018 májusa. Amennyiben valaki jelentkezik, az „törzsutas” pontokat kap. Eddig már majdnem kétmillióan jelentkeztek. Itt az esély, hogy te is nyomot hagyj a vörös bolygón, még ha csak az emberi hajszál ezredrészénél is vékonyabbat. A neveket ugyanis egy 8mm oldalú szilikon négyzetre elektronsugárral gravírozzák rá. A neveket tartalmazó chip aztán a leszállóegységen fog maradni. Valószínűleg örökre, vagy addig, amíg nem terraformáljuk a Marsot. A nevedet tehát akár 400 millió kilométerre is eljuttathatod most a Földtől, hiszen kb. ilyen messze kerül a Mars földtávolban. Hogy ekkora távolságokról fogalmat kapj, látogass el erre az oldalra.
Az InSight egyébként, ahogy a neve is mutatja, a Mars belsejét fogja kutatni. A szonda egy helyben, a bolygó egyenlítőjének közelében fog vizsgálódni. A két legfontosabb műszer egy francia űrügynökség által kifejlesztett rendkívüli érzékenységű szeizmométer, és egy német fejlesztésű hőérzékelő, amit várhatóan 3 méter mélyre fúrnak. A tudósok bíznak benne, hogy a mérések eredményei alapján jobban megérthetjük a Mars, illetve a kőzetbolygók, így például a Föld kialakulását és fejlődését. Az elmúlt 3 milliárd évben ugyanis sokkal többet változott a Föld belseje, mint a vörös bolygóé, utóbbin tehát még lehet találni olyan jeleket, amelyek a mi planétánk fejlődésére is utalhatnak.
A Mars egyébként régóta izgalomba tartja nem csak a tudósokat, de a hétköznapi embereket is. A legfontosabb kérdés kezdetben az volt, hogy van-e bármilyen életnek nyoma a Marson, manapság pedig a Mars lehetséges terraformálása és kolonizációja a fő téma. Nem véltelen, hogy ez még a játékkészítőket is megihlette, lásd A Mars terraformálása című stratégiai társasjátékot. Már rengeteg terv született a Mars emberek által való kolonizálására. A Mars azért az első számú célpont, mert ez a legközelebbi szilárd bolygó és itt található legközelebb víz is.
Egyébként picit visszatekintve: a Marsa eddig 55 missziót indítottak, amiből az első hat kudarc volt. Az első közeli fényképeket a vörös bolygó felszínéről az amerikai Mariner–4 készítette el 1964-ben. A felszínre először a szovjet Marsz–3 lander szállt le. Az összes missziónak azonban a fele sikertelen volt. Ami a jövőt illeti, 2018-ra csak az InSight van betervezve, de 2020-ban további öt missziót terveznek indítani különböző nemzetek, köztük az EU is az ExoMars rovert.
